A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat keretében a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum egy újabb kiállítást tár a látogatók elé "Festészeti kiállítás Haáz Rezső munkáiból" címmel.

Haáz Sándor tanár úr, a festő unokája Veres Péterrel, a kiállítás kurátorával beszélgetve idézte fel Haáz Rezső képzőművészeti munkásságát.

Festészeti kiállítás Haáz Rezső munkáiból

A felvidéki cipszer családból származó Haáz Ferenc Rezső 1901-ben érettségizett az iglói magyar gimnáziumban. A tehetséges ifjú tanulmányait Budapesten folytatta, az egykori Mintarajztanodában (ma Képzőművészeti Egyetem), ahol többek között Székely Bertalan tanítványa is volt. 1905-ben sikeres záróvizsgát tett, és az akkor kötelező "önkéntes" katonai szolgálati évét Budapesten töltötte le. Ez idő alatt megpályázta a székelyudvarhelyi református kollégium által meghirdetett tanári állást, amit meg is nyert.

Az egy éves gyakorlati idő elteltével a fiatal rajztanár továbbra is a kollégiumban maradt. Buzgalmával, munkabírásával, jó szervezőkészségével elnyerte az iskola, a város hatóságainak tetszését és megelégedését. Ennek eredménye az lett, hogy 1909-ben, -három évi sikeres működés után- a református kollégium rendes rajztanárává nevezték ki. Az 1910. évi iskolakezdéskor "A festészet újabb irányai" címmel tartotta meg tanári székfoglaló értekezését.

Tanári munkássága mellett a múzeumalapítás, annak szervezése, gyarapítása játszotta a legfontosabb szerepet Haáz Rezső életében. Az 1920-1926 között végzett kutatásai alapján megfestette akvarellben a Régi diákélet című sorozatot a múzeum számára, amelyben többek között olyan képekkel találkozhatunk, mint a Lustra, Cipóosztás, Ládán alvó diák, stb. Első egyéni tárlatát 1922-ben rendezte a református kollégium tornatermében, ahol a következő évek során számos más képzőművészeti és háziipari tárlat került megrendezésre. Hosszú időn át egyik kedvelt tevékenysége volt a kollégiumi és más műkedvelő színielőadások díszleteinek, az előadók ruházatának tervezése, kivitelezése. 1932-ben kezdte el készíteni a levelezőlap formájában is sokszorosított sorozatát, amely a székely népviselet feledésbe merült ruhatípusait ábrázolja, és hitelesen, pontosan menti át az utókor számára. Képzőművészeti munkásságának jelentős része az etnográfiával kapcsolatos. Félezerre tehető azon rajzzal ellátott tárgylapoknak a száma, amelyeket egyfajta leltári nyilvántartásnak szánt, ezek ugyanakkor valóságos grafikai bravúrnak számítanak.

A két világháború közötti időszakban készült több száz rajza, festménye, szemléltető rajza közül kiemelkedik a Székelytámadt vár rekonstrukciós fantázia olajfestménye. Az Erdélyi Magyar Párt székelyudvarhelyi és székelykeresztúri székházainak megfestette Orbán Balázs térdképeit. További olajfestményei többek közt Benedek Eleket és olyan udvarhelyi neves személyiségeket ábrázolnak, mint Gönczi Lajos, Solymossy Endre, Imre Dénes, Szakáts Péter és mások.

Munkásságáról nehéz összképet rajzolni, mivel rajzai, festményei szétszóródtak. Szívesen és előszeretettel adományozta munkáit barátoknak, ismerősöknek, a múzeumot látogató nevesebb vendégeknek, de ezekről nem vezetett nyilvántartást. Fia, Haáz Sándor etnográfus, grafikus igyekezett felkutatni édesapja műveit: 796 festményt és 486 rajzot sikerült összeírnia. Köztéri, illetve közösségi térben elhelyezett tervei közül kettő valósult meg. Sepsiszentgyörgyön 1942. november 15-én avatták fel az Országzászló emlékművet, amelyet Haáz Rezső tervezett. A másik, még ma is létező és közösségi térben található alkotás a székelyudvarhelyi Művelődési Házban szemlélhető meg. A nagyszínpad felett látható sokalakos domborművet, amely a székely népéletből vett jeleneteket tartalmaz, Haáz Rezső tervezte, rajzolta meg és az országosan elismert, Bágyban született épületszobrász, Orbán József készítette el.

Képzőművészeti munkásságával párhuzamosan, Haáz Rezső - mindenki Rudi bácsija - tanítók százainak mutatott példát emberségből, és elültette bennük a néprajzi értékek iránti megbecsülést, szeretetet.

Forrás: Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely