Ambrus András színész, író Gyergyóalfaluban született 1925. november 29-én. 10 évvel ezelőtt a Szentegyházi Gyermekfilharmónia esztergomi hangversenyét tisztelte meg jelenlétével, Farkas Antal akkor kisfilmet készített a találkozásról.
Ambrus András bácsi naplójában a Fili koncertjéről az alábbiakat írta:
"E hónap végén láthattam-hallhattam Esztergomban a szentegyházai Gyermekkórust. Ekkora hatással még nem volt rám, mint nézőre, előadás, néha könnyeim hulltak. És a karmester, Haáz Sándor még nem világhírű! A teljesítménye szinte hihetetlen: több mint száz ifjút, tizenéves gyermeket összegyűjteni, betanítani, előadásokat megszervezni, lebonyolítani, ez emberfeletti!!! És nem csak egy előadást láthattam, mert délután az énekkart hallhattuk a bazilikában, este következett a teljes műsor, immár zenekari kísérettel. Ez bizony hosszú tanulmány tárgya lehetne, mely olyan gördülékeny volt minden, mintha főhivatású énekes, vagy zenész volna minden szereplő? Van még öröm az életben, ami kellemes meglepetés számomra."
Élete:
Ambrus András 1925. november 29-én született az erdélyi Gyergyóalfalu nevű településen. A második világháború miatt nem fejezhette be a középiskolát; 1945–1948 között a családi gazdaságban dolgozott. 1948-ban Magyarországra szökött; Budapesten beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola-ra, ahol 1953-ban diplomázott. 1952-53-ban, majd 1956–1961 között a Nemzeti Színház tagjaként dolgozott; 1953–1956-ban az Ifjúsági Színházban, majd 1961–1978 között a Thália Színház társulatában lépett fel.1978 és 1985 között a Mafilm társulatának volt a tagja, így aktív részese lett a magyar filmezésnek is.
Ambrus András pályafutása színházban és filmen is rendkívül sokszínű.
– Több mint 60 színházi előadáson játszott, különböző klasszikus és modern darabokban: műfajt tekintve van Shakespeare, Ibsen, Brecht, valamint magyar szerzők darabjai közt is.
– Népszerű színpadi alakítása: például a A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc-regény színpadi adaptációjában a “Barabás” szerepét játszotta.
– Kiemelendő még a A dada (Bródy Sándor) darabban Bolygó Lajosként, illetve a Egerek és emberek című regény színpadi változatában mint “Gazda”, emellett önálló estje is volt, Petőfi-versekből „Ismerjetek meg” címmel.
- Számos filmben és tévéjátékban is szerepelt — pályája során több tucat produkcióban működött közre, mint pl. a Ludas Matyi (1949), a Felszabadult a föld (1951), az Aranyember (1962), a Kőszívű ember fiai (1965), A koppányi aga testemantuma (1967), A beszélő köntős (1968), A ménesgazda (1978), Redl ezredes (1985) című filmekben.
Ambrus András a 20. század háborús, politikai viharai, kisebbségi sorsa ellenére is éltette a magyar-székely kultúrát — színpadon, filmen, irodalmi esteken, közösségi szerepvállalással. Munkássága a színház és film világában is jelentős, karakteres arca és székely dialektusa miatt jól megjegyezhető volt - hiteles alakításokat nyújtott.
Könyvei: Gyergyó (1959), Székely Trianon (2005), A mindenható markában (2008).
Hosszú, példamutató életpályája mellett még most 100 éves korában is aktív, élő kapcsolatban áll a közösséggel, példa lehet a mai generációk számára.
